A labradort Nagy-Britanni�ban legal�bb 180 �ve ismerik. Ide az els� p�ld�nyok �jfundlandr�l �rkeztek, ahol a hal�szok seg�t�i voltak. A St. John's kuty�nak is nevezett �llatok �sei Eur�p�b�l ker�ltek az �jvil�gba �s t�bb fajta vett r�szt kialakul�s�ban. Az amerikai hal�szok haj�ikon magukkal vitt�k kuty�ikat angliai �tjaikra, ahol felt�ntek kiv�l� apport�roz� kedv�kkel, v�zim�datukkal, kitart�sukkal. Malmesbury gr�f, majd Buccleuch herceg �s sok m�s angol nagybirtokos felismerte, hogy ezek a tulajdons�gok ide�lisak a sz�rnyasvad vad�szathoz. Ezeken a birtokokon kezd�d�tt a fajta tudatos teny�szt�se az 1870-es �vekben. Minden ma �l� labrador v�rvonala visszavezethet� egy "Avon" nev� kuty�ra (Lord Malmesbury teny�sztette �s Buccleuch herceg volt a tulajdonosa), aki a modern fajta �s�nek tekinthet�. Az Angol Kennel Klub 1903-ban ismerte el hivatalos fajtak�nt. Az els� retriever Field Trial-re (ahol mezei vad�szat keret�ben versenyeznek a kuty�k, feladatuk a lel�tt vadak apport�roz�sa) 1899-ben ker�lt sor. Ezeken hamarosan a labrador bizonyult a legeredm�nyesebbnek. A versenyek seg�tett�k a kuty�k megm�rettet�s�t �s ez�ltal a tudatos szelekci�t a teny�szt�sben. A m�sik t�nyez�, ami el�seg�tette a t�pus r�gz�t�s�t, a kuty�k ki�ll�t�sokon val� szerepeltet�se �s �sszehasonl�t�sa. A ki�ll�t�soknak az volt a szerepe 1903 ut�n, amikor a fajta standard is megsz�letett, hogy a k�l�nb�z�, egym�st�l k�l�nben elszigetelten dolgoz� teny�szt�k k�pet kapjanak munk�jukr�l �s meghat�rozz�k tov�bbi feladataikat. Ez pedig ugyan�gy fontos ma is, ezt ki kell hangs�lyozni, mert sokan csak par�d�nak, sznob emberek nyerem�ny halmoz�s�nak eszk�z�t l�tj�k a ki�ll�t�sokban. 1916-ban alak�tott�k meg Angli�ban a "Labrador Retriever Club"-ot a fajta gondoz�sa �rdek�ben. A fajta sors�nak egyik meghat�roz�ja Howe gr�fn� Banchory nev� kennelje volt. Lady Howe �let�t a fajt�nak szentelte, meghat�roz� alakja volt a klubnak, teny�szt�k�nt, Field Trialok �s ki�ll�t�sok l�togat�jak�nt a fajta n�pszer�s�t�s��rt f�radozott. Legh�resebb kuty�i k�z�l kett�t eml�t�nk meg: "Dual Champion Banchory Bolo" �s "Dual CH Bramshaw Bob.

 

A labrador k�nnyen tarthat� fajta. Nem hajlamos szem, f�l- �s b�rbetegs�gekre. �r�kletes betegs�gei k�z�l a szem- �s csontrendszer elv�ltoz�sait kell kiemelni. Ezekre k�l�nb�z� sz�r�vizsg�latokat dolgoztak ki, �s egy lelkiismeretes teny�szt� csak megfelel� eg�szs�g�gyi eredm�nyekkel rendelkez� egyedekkel teny�szt.

Az etet�sn�l nem v�logat�s, viszont k�nnyen t�ls�lyoss� v�lhat. R�vid sz�r�t nem kell ny�rni, hetente egyszer-k�tszer kell �tkef�lni. Samponnal el�g f�l�vente f�rdetni, �s a f�lig s�ros kutya is sz�rad�s ut�n tiszta lesz, mert sz�r�b�l kipereg a piszok. Ki�ll�t�s el�tt is legjobb elvinni egy kis �sz�sra, de egy vizes t�r�lk�z�vel val� �tt�rl�s is elegend�.

Miel�tt valaki labrador retrievert venne, nagyon alaposan �t kell gondolni, hogy lesz-e el�g id� a kuty�val val� foglalkoz�sra, egy�ttl�tre. A labrador boldogtalan lesz, ha eg�sz nap egyed�l van egy lak�sban vagy egy kertben. Biztos�tani kell sz�m�ra a s�t�kat, kir�ndul�sokat �s a vizet (legyen patak, foly�, t�, amiben zavartalanul �szhat).

 

Sokan nem tudj�k, hogy a labrador retriever eredeti sz�ne a fekete. Egy-egy alomban sz�lettek m�s sz�n� kuty�k, de ezeket a teny�szt�sb�l kiz�rt�k. Az els� t�rzsk�nyvezett s�rga labrador "Ben of Hyde" Radclyffe ezredes� volt, �s aki ismertt� tette ezt a sz�nv�ltozatot. A s�rga sz�n n�pszer�s�t�s�ben �s min�s�gi teny�szt�sben Veronica Wormald nev�t kell tisztelettel �s csod�lattal eml�teni. � az 1910-es �vekt�l teny�sztett, az els� alomja Ben of Hyde-t�l sz�rmazott. Knaight kenneln�v alatt sok-sok s�rga kett�s c�l� (dual purpose) labradort teny�sztett, ki�ll�t�sokra j�rt �s Field Trialokon versenyzett. "Dual CH Knaight Banjo" neve �r�kre fennmarad a labrador t�rt�nelemben (14 CC-t nyert �s 40 Field Trial helyez�se volt az 1940-es �vekben). Mrs. Wormald m�g 90 �ves kor�ban is kuty�zott. Egy�bk�nt a korai s�rga labradorok sz�ne sokkal s�t�tebb volt, mint jelenleg, amelyek k�z�tt egyre t�bb a vil�gos kr�msz�n� �s nem megfelel� pigment�ci�val a szemekn�l, szemh�jon �s orrt�kr�n. Ez annak a k�vetkezm�nye (s erre haz�nk tipikus p�lda), hogy a s�rga sz�n divatoss� v�l�s�val a mennyis�gi ig�ny kiel�g�t�s�re t�bb gener�ci�n kereszt�l s�rga-s�rga p�ros�t�sokat v�geznek a k�llemi jegyek, a megfelel� temperamentum figyelmen k�v�l hagy�s�val. Ezenk�v�l a s�rga sz�n� kuty�k sz�rmin�s�ge gyakran nem megfelel� - szinte selymes tapint�s�, sokszor hi�nyos az aljsz�rzet. Pedig a sz�rzet a labrador egyik legfontosabb ism�rve, amelynek er�s tapint�s�nak kell lennie, az id�j�r�ssal szemben �s a v�zben megfelel� v�delmet kell ny�jtania. C�ltudatos �s �tgondolt teny�szt�ssel term�szetesen gy�ny�r� pigment� �s sz�rzet� s�rga kuty�kat l�thatunk k�lf�ld�n �s n�h�ny kennelben Magyarorsz�gon is.

A harmadik sz�nv�ltozat a csokol�d� vagy barna sz�n. Ez a sz�n is kezdett�l fogva el�fordult az almokban, de tudatos teny�szt�s�kkel nem foglalkoztak megfelel� g�n�llom�ny hi�ny�ban. A sz�n elterjed�se az 1970-es �vekt�l kezd�d�tt, amikor cs�csmin�s�g� fekete kuty�k �r�k�tett�k a csokol�d� g�nt. A barna sz�n eset�ben m�g nehezebb a feladat, hogy a sz�nnek ne essen �ldozatul az egyed min�s�ge. Megfelel� pigment�ci�j� �s j� t�pus� csokol�d� sz�n� labrador olyan p�ros�t�sb�l v�rhat�, ahol a barna egyedet egy korrekt t�pus� feket�vel p�ros�tjuk, amelyik �r�k�ti a csoki sz�nt is. Egy�bk�nt a fekete domin�ns a s�rga �s a csokol�d� sz�nt hordoz� g�nnel szemben. Egyetlen alomban mindh�rom sz�n� kiskuty�k is sz�lethetnek.